Eleanor lépett be a helyiségbe. Én meg úgy álltam ott, mint akinek kicsit sok a pillanatragasztó a cipője alján. Oda voltam ragadva. A rémülettől mozdulni se bírtam. Pedig vagy ezerszer begyakoroltam a 911-es szám beírását a telefonomba...De ez most nem igazan segitett a helyzetemen. Pedig majd megorultem felelemtol. Es o csak allt ott avval a gunyos mosollyal a szajan, en meg csak nneztem ra, es legsziveseben elfutottam volna.
-El? - meg mertem kockaztatni, hogy becezem. Azt hittem ott esek ossze. Naa nem azert, mert megijedtem, persze azert is, de fokent azert, mert egesz nap nem ettem, mert nem tudtam. Annyira izgultam. Most ugy voltam vele, hogy vagy megmondom neki, hogy a rendorok el fogjak kapni, es amint elokapom a teefont, megfojt. Vaaagy, anelkul fojt meg, hogy szolnak a rendorsegnek. Szuper. Azthiszem nekem mindegy. Pff. Na ja, es most mit csinalok??? Ugy dontottem valami kemennyel fejbevagom, es amig nincs eszmeletenel, gyors felhivom a rendorseget, persze csak azutan, h ogy kerestem egy minimalisan biztonsagos helyet
Meglattam oldalt egy vazat. Megvartam, mignnem nez ide, aztan felkaptam a vazat, es minden mindegy alapon osszetortem a fejen. Nezni is fajt. Elterult a foldon, en pedig ahogy csak tudtam, elkezdtem futni. Csak futottam, es futottam, egeszen a rendorsegig.
Mikor odaertem, bementem, es a portan, vagy min, kertek a szemelyimet,nodaadtam, es magmbqn dicsertzem anyut, hogy elrakatta velem, mert en eredetileg nem akartam elrakni. Mikor a portas elkisert oda, ahova akkor kell menni, ha feljelentest akarunk tenni. Bementem, es megmondtam, hogy Eleanor kovet, es elmondtam, hogy hova vittek, kiket oltek meg, miert, es hogy most abbanaz epuletben fekszik, remelhetoleg, meg ajultan. A rendor elsonek dokihoz akart kuldeni, mert elenk a fantaziam, de nem. Ez mind igaz. Sajnos.
Mikor feljelentest tettem, elvezettem a rendoroket az epuletbe, Eleanor meg ott fekudt, ajultan. Itt a vege a tervednek-gondoltam magamban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése